A legtöbb gyermek számára egy kutya, macska vagy hörcsög elvesztése az első olyan veszteség, amellyel szembe kell néznie. Mivel a háziállatok a mindennapok részesei, a hiányuk mély nyomot hagyhat a kicsikben. A gyermekpszichológusok szerint a szülők gyakran bizonytalanok abban, hogyan beszéljenek a témáról, ám néhány irányelv követésével sokat könnyíthetünk a gyermek terhein.
Az őszinteség a legfontosabb
Kerüljük a kétértelmű kifejezéseket. A „messzire utazott” vagy „elaludt” típusú magyarázatok félreértéseket szülhetnek, és szorongást okozhatnak az esti lefekvéseknél. Használjunk egyértelmű, életkornak megfelelő szavakat: mondjuk ki, hogy az állat meghalt, a teste nem működik tovább, és már nem jöhet vissza.
Életkori sajátosságok
Az óvodások hajlamosak a halált átmenetinek gondolni, ezért türelemmel kell kezelni, ha többször is rákérdeznek a kedvencükre. Az iskoláskorúak már értik a véglegességet, a tinédzserek pedig gyakran elvontabb, az élet körforgásával kapcsolatos kérdéseket tesznek fel. Mindig csak arra válaszoljunk, amit a gyermek kérdez.
Az érzelmek szabad megélése
A gyász minden gyereknél más: van, aki sokat sír, mások látszólag közömbösek maradnak. Ne kérjük tőlük, hogy „legyenek erősek”, inkább nevezzük meg az érzéseiket: „Látom, hogy nagyon szomorú vagy, és ez teljesen rendben van.” A harag, a bűntudat vagy akár a hirtelen jókedv is a folyamat része lehet.
Búcsú és emlékek
A rituálék segítenek a lezárásban. Egy közös kertbe ültetés, egy gyertya meggyújtása vagy egy rajz elkészítése kézzelfoghatóvá teszi a búcsút. Érdemes emlékprojektbe kezdeni: egy fényképalbum vagy egy doboz, amibe a kedvenc játékait gyűjtjük, segít megőrizni a kötődést.
Amikor a bűntudat megjelenik
A gyerekek gyakran magukat hibáztatják, ha korábban kiabáltak az állattal vagy elfelejtették megetetni. Fontos többször is elmondani nekik, hogy nem ők okozták a történteket, és a halál oka valamilyen betegség vagy öregség volt.
Szülői példamutatás
Nem kell elrejtenünk a saját szomorúságunkat. Ha látják, hogy mi is gyászolunk, azzal megtanulják, hogy a szomorúság természetes emberi érzés. A mindennapi rutinok – az étkezések és lefekvések rendje – megtartása biztonságérzetet ad számukra ebben a bizonytalan időszakban.
Mikor kérjünk segítséget?
Ha a gyermek hetekig tartó elzárkózást mutat, romlik az iskolai teljesítménye, vagy tartós alvás- és étkezési zavarokkal küzd, érdemes gyermekpszichológushoz vagy gyermekorvoshoz fordulni. Az új háziállat beszerzésével pedig érdemes megvárni, amíg a család valóban feldolgozta a veszteséget, hogy az új jövevény ne csak pótlékként szolgáljon.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a femaLIFE hírei érdekesek számodra.
Forrás: https://nadia-onpoint.com/losing-a-family-pet-11-tips-from-child-psychologists-on-helping-kids-cope/